Vizsgakérdések
2. előadás: A felgombolyodás problémája
- Milyen híres kísérletet végzett Anfinsen? Milyen következtetést vont le belőle? Mi a Levinthal-paradoxon és mi a megoldása?
- Hogyan fest a natív és a denaturált állapot közötti szabadentalpia-különbség hőmérsékletfüggése? Miként áll ez elő az egyes állapotok entalpiájának, ill. entrópiájának hőmérsékletfüggésébôl?
- A felgombolyodásnak milyen modelljeit állították fel az ezzel foglalkozó kutatók az elmúlt évtizedekben?
- A kutatásban milyen módszereket alkalmaznak a felgombolyodás elindítására? Hogyan alkalmazzák a stopped-flow módszert? Milyen módszerekkel követhető nyomon a felgombolyodás folyamata? Hogyan csoportosítjuk ezeket a követett tulajdonság szerint?
- Mi a felgombolyodás "új szemlélete"? Miben különbözik ez a "régi" szemlélettől?
3. előadás: Felgombolyodási kinetikák, mechanizmusok
- A felgombolyodásnak milyen típusú köztitermékeit ismerjük? Mikor beszélünk kétállapotú viselkedésről?
- Miképpen végezzük az egyensúlyi felgombolyodási kísérletet? Melyek ez esetben a kétállapotúság feltételei?
- Miképpen végezzük a kinetikai gombolyodási kísérletet? Mi a chevron plot, hogyan határozzuk meg, mi olvasható ki belőle? Melyek a kinetika kétállapotúságának feltételei?
- Mi a hidrogénizotóp-kicserélődési kísérletek alapelve? Mi az EX1 és EX2 mechanizmus? Hogyan végzik az impulzusjelöléses hidrogénkicserélődési kísérletet?
- Különféle (milyen?) mérések alapján milyen összkép bontakozik ki a lizozim felgombolyodásának mechanizmusát illetően?
4. előadás: "Olvadt gombócok" és más kompakt denaturált állapotok
- Mi az "olvadt gombóc" állapot? Milyen mérésekből lehet következtetni egy egyensúlyi felgombolyodási intermedier kompaktságára, másodlagos, ill. harmadlagos szerkezetére, hidrofób felületeinek nagyságára, topológiájára, natívszerűségére? Milyen eredményt adtak az ilyen mérések?
- Mi a pre-"olvadt gombóc" állapot, ill. a "nagy rendezettségű olvadt gombóc" állapot? A felgombolyodás folyamatában ezek milyen állomásoknak felelhetnek meg?
- Milyen tulajdonságai vannak a kinetikus olvadt gombócoknak? Eltérnek-e az egyensúlyi olvadt gombócoktól, s ha igen, miben?
- Milyen vitás kérdések vannak az olvadt gombócokkal kapcsolatban? Melyek a főbb álláspontok ezeket illetően?
- Milyen élettani funkciói lehetnek az olvadt gombócoknak?
5. előadás: Prolinizomerizáció. A diszulfidhidak képződése.
- Mi a prolinizomerizáció? Hogyan szól az ún. prolinizomerizációs hipotézis? A prolinizomerizációnak a felgombolyodásban játszott szerepét vizsgálják kettősugrási próbákkal, izomerspecifikus proteolízissel és mutációkkal. Mik ezek a módszerek és milyen eredményeket adnak?
- Milyen kémiai mechanizmus útján alakul ki diszulfidhíd egy fehérjében? A fehérjekémiában milyen főbb diszulfidreagenseket használnak? Ezek milyen tulajdonságokkal rendelkeznek?
- Hogyan elemezhető a felgombolyodás folyamata diszulfidhidas intermedierek révén? Hogyan ejthetők csapdába az ilyen intermedierek és hogyan vizsgálhatóak (diszulfidhidak száma, helye)?
- Miképpen alakulnak ki a diszulfidhidak a BPTI felgombolyodása során? Milyen bonyodalmak lépnek fel? Mi a nemnatív diszulfhidakat tartalmazó formák szerepe?
- Mit tudunk a peptidil-prolil cisz/transz izomerázokról és a protein diszulfid izomerázról?
6. előadás: A felgombolyodás vizsgálata irányított mutációk segítségével
- Mik az ún. látszólagos stabilizációs energiák, ill. a valódi energiakülönbségek, és mi köztük a különbség? Miért használhatjuk az előbbit az utóbbi helyett?
- Mik a fí értékek? Mi a jelentése a lehetséges értékeknek?
- Mit nevezünk kétszeres mutációs ciklusnak? Mire jó?
- Miképpen elemezzük mutáció segítségével, hogy egy adott kölcsönhatás a felgombolyodás mely fázisában alakul ki?
- Milyen kép alakult ki a barnáz mutánsain végzett fí-elemzési kísérletek alapján a barnáz felgombolyodásának mikéntjéről?
7. előadás: Több doménből, ill. több alegységből álló fehérjék összeszerelődése
- Milyen kísérleti bizonyítékok utalnak arra, hogy a doménpárosodás sebességmeghatározó lépés lehet a felgombolyodásban? Mi a FUD intermedier?
- Milyen módokon nyerhetünk disszociált natív vagy kvázinatív monomereket?
- Milyen biofizikai módszerek vannak fehérje-fehérje kölcsönhatások mérésére, detektálására?
- Milyen módszerekkel követhető nyomon időben egy többalegységes fehérje összeszerelődése?
- Hogyan határozható meg a többalegységes fehérjék összeszerelődésének reakciósémája? Milyen eredményt adott a módszer UDP-glükóz dehidrogenáz esetében?
8. előadás: Chaperonok. A felgombolyodás orvosi és biotechnológiai vonatkozásai
- Milyen a szerkezete a DnaK chaperonnak? Hogyan működik a GrpE és a DnaJ kochaperonokkal együtt?
- Milyen a szerkezete a GroEL és GroES chaperoninoknak? Hogyan működik a GroEL/GroES chaperonin rendszer?
- Mi az amiloid? Milyen amiloidózisokat ismerünk? Miből, milyen mechanizmussal képződnek az amiloid rostok? Milyen az amiloid rost 3D szerkezete?
- Mit tudunk a PrP prionfehérje normális és kóros alakjáról? Mi a prionbetegség terjedésének modellje?
- Mik az inklúziós testek? Milyen a szerkezetük? Mik a főbb lépései az inklúziós testek renaturálásának? Melyek a szolubilizáció módszerei? Hogyan akadályozható meg az aggregáció?
9. előadás: A fel- és legombolyodás molekuladinamikai szimulációi
- Mi a potenciálisenergia-felület? Mi a forcefield és milyen tagokból tevődik össze? Hogyan kezeljük a molekuladinamikában az oldószert, valamint a párkölcsönhatásokat?
- Milyen energiaminimalizálási algoritmusok vannak? Melyiket mikor használjuk? Milyen algoritmussal történik a molekuladinamika? Hogyan állítjuk be a hőmérsékletet?
- Milyen eredményeket ad rövidebb (7-13 aminosavnyi) peptidek korszerű molekuladinamikai szimulációja? Milyen az egyezés a kísérlettel?
- Milyen eredményeket hozott a barnáz legombolyításának 2 ns-os szimulációja?
- Milyen eredményeket hozott a villin HP szubdoménjének 1 mikroszekundumos szimulációja?
10. előadás: A rácsmodell. Szabadenergia-felületek
- Mi a spinüveg? Mi a frusztráció és az üvegátmenet? Hogyan modellezhető a fehérje spinüveggel? Hogyan értelmezzük a frusztrációt?
- Mi a négytagú játékmodell és milyen eredményeket szolgáltat? Mennyivel többet ad a hattagú játékmodell? Milyen eredmények adódnak húsztagú HP modellekből?
- Milyen modellek vannak az oldalláncoknak a natív szerkezet specificitásában játszott szerepére nézve? Hogyan dönthetjük el, melyik a jó? Az oldalláncokkal bővített rácsmodell milyen eredményt adott evvel kapcsolatban?
- Miképpen modellezhető HP modellel a felgombolyodás? Mi a mozgáskészlet? Miképpen mutatja a HP modell a komplex felgombolyodási kinetikát, ill. a mutációk hatását?
- Rácsmodellek szimulációjából milyen szabadenergia-felületek adódnak? Mennyire hasonlítanak valódi fehérjék (pl. a lizozim) feltételezett szabadenergia-felületére?
11. előadás: A fehérjék térszerkezetének jóslása
- Milyen módszerek léteznek a másodlagos szerkezet jóslására? Melyik a legjobb és miért? Hogyan működik?
- Mi a CASP-ok forgatókönyve?
- Mi a homológiamodellezés? Mi a két fő módszere? A CASP3-on milyen eredményeket adott?
- Mi a gombolyfelismerés? Mi a felfűzés és milyen algoritmusai vannak? Hogyan szerepelt a CASP3-on?
- Mi az ab initio térszerkezet-jóslás? A CASP3-on milyen módszereket alkalmaztak rá és milyen eredménnyel?